Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat Gazdasági Programja a 2015-2019 időszakra

NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

G A Z D A S Á G I    P R O G R A M J A

A 2015-2019 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116.§-a meghatározza, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
A programnak, fejlesztési tervnek azokat a helyi célkitűzéseket és feladatokat kell meghatároznia, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

A gazdasági program tartalmi alapjai:

• az előző programok értékeléséből levont következtetések.
• a közszolgáltatások biztosítására és színvonalának javítására vonatkozó elképzelések.
• a 72/2014 (V.29.) sz. Önkormányzati határozatban elfogadott fejlesztési elképzelések, melyek a megyei területfejlesztési alapból elérhető támogatásokkal valósulhatnak meg 2015-2019 között.
• A Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesületen keresztül a település számára a Vidékfejlesztési Program által biztosított lehetőségek 2014 – 2020 között.
• Egyéb pályázati forrásból megvalósítható fejlesztések.

A gazdasági program elvi alapjai:

• a két alapvető cél: a közszolgáltatás biztosításának bővítése és a színvonalának emelése,
• a fejlődési és fejlesztési lehetőségek folyamatos kutatása, keresése,
• a település fejlődésének biztosítása.

I.) Helyzetelemzés:

Az Önkormányzat 2004-ben fogadta el Nyírábrány településfejlesztési koncepcióját (10 évvel ezelőtt !!!), mely fejlesztési célként az alábbiakat rögzíti:

• A magyar-román nemzetközi határátkelőre irányuló forgalom időszakos megállítása, a felvezető út mellett kereskedelmi szolgáltató, idegenforgalmi létesítmények elhelyezésével, szintén a határállomási részéhez kapcsolódóan a vasútvonal és a főút mellett kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági területek kijelölésével új vállalkozások településre vonzása,
• Az Eördögh kastély átépítésével, idegenforgalmi célú fejlesztésével, a mögötte lévő kastélypark erdős, ligetes rész rekonstrukciójával, a Nyírábrányra irányuló idegenforgalom jelentős megnövelése,
• A külterületi erdősültség kihasználásával a falusi turizmus, vadászturizmus felfejlesztése,
• A településközpont és környezetének minőségi fejlesztése, ezzel az itt lakók településen maradásának elősegítése, a település idegenforgalmi vonzásának növelése.

A koncepció vázolja a jövőképet is:
Nyírábrány a magyar-román határátkelőre irányuló forgalmat kihasználva, jelentős gazdasági és szolgáltató vállalkozásokat vonzhat a településre. A 48-as főút és a határra vezető vasút környezetében kijelölt, illetve kijelölésre kerülő területek jó lehetőséget teremthetnek kereskedelmi, szolgáltató és ipari vállalkozások ide településéhez. A főút mellett idegenforgalmi, pihenő és ellátó létesítményeket kialakítva, jelentős bevételre tehetnek szert a településen működő vállalkozások.
A műemléki védettségű Eördögh kastély rekonstrukciója és tervezett idegenforgalmi hasznosítása megnövelheti a település látogatottságát, a mögötte lévő park bővítése, a csatlakozó erdős, ligetes területek rekonstrukciója még tovább növelheti a kastély, a benne tervezett rendezvények ismertségét és népszerűségét. A kastély látogatottságának növekedésével a kastélyparkhoz csatlakozó kertségek idegenforgalmi hasznosítása is realitássá válhat, ezeken a területeken távlatban idegenforgalmi célú területeket, pihenő és üdülő területet alakíthat ki a település.
A közeli megyeszékhely megközelítése a 48-as főút tervezett szélesítésével és még jobb kiépítésével még inkább elérhető lesz, így a Nyírábrányban és körülötte található szép erdős környezet sokak számára jelenthet vonzerőt. A felvázolt optimista jövőkép megvalósulásához természetesen szükség van a vállalkozások településre „csábításához”, megfelelő közművesített területek kialakítására és kedvező feltételek megteremtésére. Szükség van természetesen kedvező vállalkozáspolitikára és gazdasági feltételekre is, melyek megteremtése nem csak a településtől függ.
Az Önkormányzat 2008. évben elfogadta a Településszerkezeti, Szabályozási Tervét és a Helyi Építési Szabályzatot is.

Az előző Képviselő-testület 2011.03.31-én tárgyalta meg és fogadta el a négy évre szóló gazdasági programját, 31/2011.(III.31.) sz. önkormányzati határozatában.
A helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok nagyban behatárolják a gazdasági program irányait.

Településünk a megye keleti szélén, a román határ mellett, Debrecentől 30 km-re található, közutakon és vasúton egyaránt jól megközelíthető.
A közúton a határátkelőhely a busszal érkező személyforgalom és korlátozott mértékben
(3.5 t.) a teherforgalom számára is átlépési lehetőséget biztosít. Vasútállomásunk is határállomás, amely szintén teher- és személyforgalmat bonyolít.
A településen az ipari jellegű vállalkozás kevés, a vállalkozások elsősorban a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorból, illetve szolgáltatásokból tartják fenn magukat.
A lakosság száma 4.000 fő körül váltakozik, jelenleg 3951 fő. A születések száma évente 25-40 fő. A halálozások száma évente kb. 35-50 fő körül alakul. Debrecenből, illetve a környező községekből a bevándorlás is változó tendenciát mutat, Romániából váltakozó számban, de folyamatos a betelepülés.
A lakosságon belül az aktív keresők száma: 455 fő, aránya: 11%, az utóbbi években a munkanélküliek aránya jelentősen nem csökkent. Településünk a 105/2015.(IV.23.) kormányrendelet szerint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, a komplex mutató alapján és jelentős munkanélküliséggel sújtott, a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét munkanélküliek számát tekintve az országos átlaghoz képest 1,75 –szeresét meghaladó a munkanélküliség.
A munkahelyteremtést, a vállalkozók letelepedését befolyásolja a népesség iskolai végzettség szerinti aránya. Legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma: 250 fő, aránya: 6,3 %, középfokú végzettséggel (szakmunkás, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, technikum) rendelkezők száma: 171 fő, aránya: 4,3%, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők száma: 149 fő, mely a lakosság 3,7 %-a. A lakosságnak 1,3 %-a nem végezte el a nyolc általános iskolát.
A gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül 28,9 %. Magas a nyugdíjasok száma.
A víz-gáz, csatornahálózat, áramellátás egyes tanyák és a külterületek kivételével biztosított, a közvilágítás minősége a bővítések ellenére sem kielégítő.
Az infrastruktúra rendszeren belül elsősorban az út- és ivóvízhálózat folyamatos felújítása szükséges, valamint gyalog-átkelőhelyek létesítése a buszfordulónál és a főtéren. A közvilágítás bővítésén túl a modern és takarékos, jobb megvilágítást biztosító LED-es közvilágításra van szükség.
Testvértelepüléseinkkel, Érmihályfalvával és Érsemjénnel a kapcsolatunk élő, kulturális területen folyamatos.
A településen két háziorvosi, két védőnői körzet, gyógyszertár, a Központi Orvosi Ügyelet megállapodás alapján 4 településen (Nyírábrány-Fülöp- Nyíracsád-Nyírmártonfalva) az alapellátást biztosítja. Ezen felül biztosított a gyermekorvosi és nőgyógyászati szakvizsgálat is településünkön.
Az OMSZ nyírábrányi Mentőállomása jelentősen hozzájárul a térségben balesetet szenvedők ellátásához és a hirtelen fellépő egészségügyi veszélyhelyzetek elhárításához, a sérültek, betegek azonnali kórházi ellátáshoz szállításával.
Településünk részt vesz a Kistérségi Járóbeteg Rendelőintézet működtetésében, mely társulás keretében a Vámospércs-Kistérségi Egészségügyi Szakellátó Nonprofit Kft. fenntartásában üzemel. A Rendelőintézet jelentősen javítja és könnyíti a betegek és a lakosság helyzetét a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében.
Az intézményi ellátottság tekintetében az önkormányzat saját fenntartású és működtetésű
Intézményei, a Csicsergő Óvoda és a Honestas Idősek Otthona ellátja az óvodai nevelés és az idősek emelt szintű gondozási feladatait. Új óvoda és bölcsőde megépítése, valamint az Otthon felújítása indokolt és szükséges.

II. Az előző programok értékelése:

2006-2010 Nem valósult meg sportöltöző-sportpálya rendbetétele az új óvoda építése, az Eördögh kastély felújítása, a Határőr u. kerékpárút építése. Más kezdeményezés és terv nem is volt.
2010-2014
Nem valósult meg az új óvoda építése, az Eördögh kastély felújítása, a Határőr u.-Jókai u. kerékpárút építése. Az Eördögh Kastély problémája már számtalan cikluson keresztül átível, azonban minden pályázati és hasznosítási lehetőséget megragadtunk (életveszélyessé nyilvánítás, Norvég-Alap, két vásárló is jelentkezett) ennek ellenére nem tudtunk előre lépni. Az ingatlan hasznosítása évről-évre tolódik.
Nem valósult meg az Iskola utca felújítása, forgalmának biztonságossá tétele. A járdaépítéshez, az árkok karbantartásához helyileg előállított betonelemek gyártása. Nem volt lehetőség az iskolai konyha felújítására sem, a szűkös anyagi források csak a legszükségesebb konyhai eszközök beszerzését tették lehetővé.
Szembetűnő következtetés, hogy ugyanazok a fejlesztések maradtak el mindkét ciklusban, illetve vannak olyan célkitűzések, melyek a ciklusokon átívelnek és a 2010-2014 közötti időszakban a többszöri próbálkozás ellenére sem tudtuk elérni a kitűzött célt (pl. Felszínivíz-elvezetés).
A 2010-2014-es időszakban településünk a lehetőségeihez képest jelentősen fejlődött és a megélhetési problémák egyidejű csökkentése mellett ez jelentősen hozzájárult a lakosság komfortérzetének javításához.
Az ivóvíz-minőségjavító program a 2010-es ciklusról húzódik át erre a ciklusra.

Nyírábrány Nagyközségben a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 134 db. uniós pályázat nyert támogatást, melynek támogatástartalma 862 millió forint. A 14 db. ÚMFT-ÚSZT pályázat támogatási összege 689 millió forint, míg a vidékfejlesztési keretből (ÚMVP-EMVA) 120 db pályázattal 172,98 millió forint összegű fejlesztés valósult meg. Az összes uniós támogatás lakosságarányosan vetítve 227.181 Ft/fő.
A 2007-2013 közötti időszakban összesen 14 db pályázat valósult meg az ÚMFT-ÚSZT forrásaiból, ami az összes támogatott pályázat 10 %-a. A 14 db pályázat 85 %-a az önkormányzat által került megvalósításra, mely a település fejlődő képességét, fejlődni akarását tükrözi a település vezetés részéről.
A hét éves fejlesztési időszakban 2007 és 2013 között összesen 862 millió forint támogatás érkezett a településre. A támogatási összegek 10 %-a az ÚMFT-ÚSZT pályázatokból származik.
Az ÚMFT-ÚSZT forrásokból elnyert 14 db pályázat támogatásával közel 689,85 millió forint (80 %) került a településre.

A legmagasabb támogatási összeget a környezetvédelemre (197 millió Ft.) fordítottuk, 2 db nyertes pályázat keretében. Kiemelt figyelmet érdemel a településre érkezett oktatási, nevelési tevékenységet célzó fejlesztések támogatási értéke (191 millió Ft.). Bár a településen nem valósult meg Közlekedési Operatív Program keretében közlekedésfejlesztés, Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata 134 millió Ft értékű támogatást nyert el a Hajnal utca rekonstrukciójára.
A 84 db vállalkozásfejlesztésre irányuló pályázat 128 millió Ft. támogatási értéket képvisel, egészségügyi fejlesztésre 114 millió forint támogatás érkezett Nyírábrányba.

Ami megvalósult:

Felszámolásra és rekultiválásra került a lezárt szeméttelep.
Rendbe tettük a földútjainkat, karbantartásuk folyamatos, a Széchenyi u., Árpád u., a Budaábrányi temetőhöz vezető út, a Hunyadi u. útalappal lett ellátva, Mester u. kis szakasza, az Árpád, a Budaábrányi temetőhöz vezető és a Széchenyi u. mart aszfalttal lett borítva.
Az Ábrányi Emil Általános Iskolát energetikai szempontból komplex módon korszerűsítettük. A Honestas Idősek Otthona villamos energia és gázfelhasználásának csökkentésére napelem és napkollektor rendszert telepítettünk a tetőre. A Köztemető ravatalozó elbontott előtetője helyébe saját költségünkre újat építettünk. Biomassza kazánt, apritékoló gépet szereztünk be az alternatív fűtési rendszerek kialakítása és táplálása céljából. A spotpálya felületét felújítottuk és korszerűsítettük.
A Hajnal út felújításra került, járda épült rajta. Az I.sz. orvosi rendelő és a fogorvosi rendelő az eszközeivel együtt került felújításra és akadálymentesítésre. Új kisbusz és a START munkaprogramokhoz olyan kis-és nagy értékű tárgyi eszközök kerültek beszerzésre (traktor, pótkocsi, eke, asztalos, lakatos gépek) amelyek a településüzemeltetésnél is jelentős, a település összképének javítása érdekében közel egységes stílusú buszvárókat és hulladéktárolókat építettünk. Új áru-, és termelői piac megépítésére került sor, amely a jelenlegi igények kielégítése mellett, a helyi termékek piacra jutásának lehetőségét is biztosítja.

III. Helyi célkitűzések:

III.1. Településfejlesztési politika

A városi cím elnyerésével és a rendezési terv módosításával a pályázati források elérhetőségének és a munkahelyek számának növelése, a gazdasági tevékenységek végzésére alkalmas területek átvétele és átminősítése a munkahelyteremtő beruházások azonnali megvalósíthatósága érdekében, munkaterek építése, az új foglalkoztatási formák segítése. Az intézmények elérhetőségét javítani kell.
A településközpont rendezett, az intézmények többsége itt található. A belterületi lakóterületeket tömbösíteni szükséges. A belterületi utak mellett a biztonságos gyalogos, helyenként kerékpáros közlekedés megteremtése érdekében járdákat kell építeni, hiszen a főutcák többsége mellett kiépített járda nincs, amely így azon kívül, hogy járhatatlan, nagyon balesetveszélyes.
A rendezési terv szerint is a belterületeken utcafásítást kell megvalósítani a fő közlekedési utak és gyűjtő-utak mentén.
Folytatni kell az önkormányzati intézmények komplex energetikai felújítását (szigetelés, nyílászáró csere), a működési kiadások csökkentése érdekében.

III.2. Adópolitika

Törekedni kell az adóbevételek növelésére a lakosság és a lakossági rétegek adóteherbíró képességének figyelembevétele mellett. A központilag kivetett adók teljes mértékű beszedését kell megcélozni, ugyanígy a helyi adók központilag elvárt szinten történő kivetésének 100%-os beszedésére kell törekedni, érdekeltségi alap létrehozása mellett. Élni kell azon adónem, vagy adónemek bevezetésének lehetőségével, melyek a kivételes vagyoni helyzetben lévő rétegek adóztatása mellett növelik az adóbevételeinket (pl: földadó, luxusadó). Az eddig kivetett adónemek mértékét nem kívánjuk emelni, még a városi cím elnyerése után sem. Az európai uniós és hazai jogszabályok által lehetséges adókedvezményeket biztosítani kell a vállalkozások ide településének és a helyi vállalkozások bővítésének, valamint a munkahelyteremtés ösztönzésére.

III.3. Közszolgáltatások biztosítása

Nyírábrány nagyközség várossá nyilvánítása esetén sem tervezzük a kötelező közszolgáltatások díjainak emelését (ivóvíz, szennyvíz, kommunális hulladék szelektív gyűjtése). A közigazgatás rendszerének átalakítása során a településünkön működő Járási Kirendeltség és a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elhelyezésének infrastrukturális továbbfejlesztésével az ügyfélfogadás rendszerének további korszerűsítése indokolt és szükséges.
Közszolgáltatások biztosítására megfogalmazott két alapvető cél: a közszolgáltatás biztosításának bővítése, illetve színvonalának emelése érdekében újra kell gondolni a kötelező feladatok ellátásának szervezeti formáit. A meglévő közszolgáltatási szerződések stabilan biztosítják a kötelező közszolgáltatások (víz, kommunális hulladék szelektív gyűjtése) külső cégek közreműködésével történő ellátását.
Az alapvető közszolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra biztosított (gáz, villany, távközlés, internet). A kapacitások bővítésére és az ellátás színvonalának javítására folyamatosan továbbítani kell az önkormányzat és a lakosság igényeit és elvárásait.
Az egészséges ivóvíz biztosításának - jogszabályi előírás alapján - ez évben meg kell valósulnia, lehetővé kell tenni a tanyás térségekben az egészséges ivóvíz elérését.
A lét- és szociális biztonság szavatolására az alapvető szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosításán túl a segítő szolgálatok bővítését, a nyújtott szolgáltatások tartalmának, a segített szolgáltatások fajtáinak és színvonalának bővítése a cél.
A közbiztonság javítása érdekében törekszünk a folyamatos rendőri jelenlét elérésére, az ehhez szükséges elhelyezési és tárgyi feltételeket ennek szellemében kell kialakítani, a térfigyelő rendszert fejleszteni és használatát hatékonyabbá kell tenni.

IV. Helyi igények és lehetőségek

IV.1. Fejlesztési elképzelések és lehetőségek:

Az óvodai elhelyezés javítása, a bölcsődei elhelyezés kialakítása pályázati forrás segítségével.
A felszíni vízelvezetés első ütemének megvalósítása és a lemaradó településrészeken (Homok, Mester, Víz, Árpád, Szabadság, Széchenyi, Vágóhíd, Hunyadi- Jégeres- Pergő,) a hiányzó útlapok készítése és aszfaltozása. A fontosabb belterületi utak felületének megújítása a járda kiépítésével, parkosítással együtt.

A kastély épületének hasznosítása intézménnyé alakítás útján. A kastélypark és a rendezvénytér fejlesztése az erdei kilátó és tanösvény, a pihenőhelyek megépítésével az idelátogatóknak is programokat nyújtó versenyeket-rendezvényeket szolgáló nézőterek, versenyterek kialakítása.
Kívánatos lenne a HURO pályázati programok keretében önkormányzataink közötti közös fejlesztési érdekeket szolgáló együttműködés megvalósítása.
A határon is átnyúló és a településen áthaladó kerékpárutak és járdák építése, turisztikai kerékpár útvonalak kijelölése a helyi látványosságok megtekintésére. A tájház felújítása.
A településközpont megújítása, a középületek, a járdák és a főtér közparkjának felújításával, látványossá tételével.
Az ivóvíz arzénmentesítése, a vízműtelep és az ivóvízvezeték rendszer korszerűsítése, továbbvezetése a közeli tanyákra.
Közösségi terek létesítése, a közösségi tér udvarára játszótér és pihenőhely, Budaábrányba sport és játszótér, park és pihenőhely, a MÁV-telepen közösségi ház, játszótér és pihenőhely, a Libalegelőnél játszótér. A sportcentrum vizesblokkjának befejezése, játszótér és szabadtéri edzőhely kialakítása.
Napelem rendszerek telepítése, a középületek tetőire, napelem park létrehozása.
Az Idősek Otthona épületének energetikai felújítása pályázati forrás segítségével.
Az iskolai konyha teljes belső felújítása pályázati források igénybevételének segítségével.

IV.2. Az ellátások és a közszolgáltatások bővítése, szinten tartására:

Az egészséges ivóvíz biztosítása, a tanyás térségek egészséges ivóvízzel történő ellátásának megszervezése.
A lét és szociális biztonság szavatolása az alapvető szociális szolgáltatások biztosításával, méltányossági támogatások megállapításával az önkormányzati rendszeren belül elsősorban a betegápoláshoz, a gyógyszer és gyógyító eszköz ellátáshoz és a krízis helyzetbe kerülők megsegítésére. A segélyszervezetek támogatásnak elosztásához segítséget nyújtunk, keressük a lakosság számára az önkormányzaton kívül eső új segélyezési lehetőségeket és formákat.
A közbiztonság javítására a település területén a folyamatos rendőri jelenlét elérése, a rendőr részére szolgálati lakás biztosítása és 24 órás figyelőszolgálat kialakítása a rendőrség-polgárőrség-közterületfelügyelő-vadőr, szolgálatának összehangolásával, a térfigyelő kamerarendszer rendszer alkalmazásával és további bővítésével.
A köztemető újrakerítése, a ravatalozó korszerűsítésének befejezése, belső közlekedők kialakítása, urnafalak létesítése, a temetőgondnok alkalmazása.
A közvilágítás további korszerűsítése, minden oszlopra takarékosan működő jobb megvilágítást biztosító LED- lámpák elhelyezése.
Gyalogátkelőhelyek létesítése a buszfordulónál és a főtéren, az utak folyamatos karbantartása,
A közterek gondozottságának javítása, parkosított, virágosított területek növelése.
A tanyákra vezető földutak nyomvonalának tisztázása, folyamatos járhatóságuk biztosítása.
A Szentanna-pusztán élők szervezett segítése a település központba történő bejutásához a gyerekek kíséretéhez ingyenes bérlet, felnőtteknek orvosi ellátás és bevásárlás biztosításához heti egy alkalommal a nagybusz, a főút melletti buszmegállóba oda és visszajutás könnyítésére a kis busz ingyenes biztosításával.
A tanyákon élők bevonása és segítése a kommunális hulladék gyűjtésében és elszállításában.
A hulladékszállítás terheinek csökkentését tervezzük a gondozásra, ápolásra szoruló időskorú, egyedül élő személyek vonatkozásában
Az idősek ellátásának színvonalát intézményen belül a beteggondozás tárgyi és személyi feltételeinek javításával az intézményen kívüli ellátottak gondozására fordított idő növelésével a gondozási feladatok szélesítésével tervezzük emelni.

IV.3. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés, kiegészítő jövedelmek:

A megélheti problémákat egyrészt a település számára is hasznos, a közszolgáltatások segítését is szolgáló nagy létszámú közfoglalkoztatás szervezésével enyhítjük. A tanyán gazdálkodó embereket is bevonjuk a közfoglalkoztatásba, az állattartásba és az élelmiszertermelésbe állatok kihelyezésével és vetőmag biztosításával. Bevezetjük és a helyi viszonyokra kidolgozva indítjuk el szociális földprogramot.
Ösztönözzük az új foglalkoztatási formák létrehozását, tevékenységükhöz telephelyet biztosítunk. Teljes erővel és minden eszközzel támogatjuk azt a magáncélú kezdeményezést, amely egy 400 főt foglalkoztató szárnyas feldolgozó üzem létesítését akarja megvalósítani a Benzinkút mellett. Ösztönözzük és támogatjuk a pályázati források elérhetővé tételével a termelőinket a helyi termékek előállítására és a termelői piacon lehetőséget biztosítunk a helyi termékek árusítására.

IV.4. A Közművelődés, a kulturális és közösségi élet célkitűzései, kapcsolatok:

A közösség valamennyi rétegének alapvető és igény szerinti művelődéséhez, a szabadidő kulturált eltöltéséhez egészségének megőrzéséhez, információhoz jutásához lehetőséget teremtünk a közösségi tér folyamatos biztosításával, önkormányzati rendezvények, programok, a közérdeket szolgáló előadások, képzések megtartásával, hagyományőrző és képességfejlesztő szakkörök fenntartásával.
Megteremtjük a Helyi értéktárat, közösségépítéssel és közösségalakítással segítjük a helyi termékek előállítását és értékesítését, fogyasztását a helyi kisgazdálkodók összefogását, megerősödését. Az egyházakkal egymás kölcsönös segítésére a meglévő jó kapcsolat fenntartására, ápolására törekszünk.
A civil szervezetek (sport, polgárőrség, tűzoltóság, idősek klubja, motoros egyesület) működését eszközök és helyiségek biztosításával, a szállítás biztosításával, és a rezsi kiadásaik költségei fedezésével támogatjuk. Az eddig kialakított társulások, kapcsolatok rendszerének fenntartjuk.
Az önkormányzat a településen a sporttevékenységet eddig is preferálta, azonban ez elsősorban a labdarúgásra korlátozódott. Meg kellene keresni a módját, hogy az itt élők több sportágból tudjanak választani, ehhez a tárgyi feltételeken kívül, képzett szakemberekre is szükség van.

V. Konkrét fejlesztések, fejlesztési prioritások a következő öt évben:

A szükséges fejlesztések közül azoknak kell elsőbbséget adni, amelyekhez külső forrást is sikerül bevonni (állami és európai uniós pályázati támogatások, településfejlesztési megállapodás, adományok, stb.).

V.1. Folyamatban lévő fejlesztések:

• energetikai korszerűsítés fotovoltaikus rendszerekkel,
• Szapáry kilátó és Beke István erdei tanösvény,
• Start Munkaprogram keretében megvalósuló, helyi sajátosságokra épülő értékteremtés:
• járdaépítés
• felszíni vízelvezetés
• játszóterek építése,
• közcélú létesítmények felújítása: buszmegállók.

V.2. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az alábbi feladatok megvalósítására kívánunk pályázni:
 

V.3. A gazdasági programunk illeszkedése a Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület céljaihoz:

• Valamennyi stratégiai prioritás területén jelentkező pályázati lehetőségeket az önkormányzatnak és a lakosságnak egyaránt ki kell használni mind az öt területen, melyek az alábbiak:

1.) A helyi életminőség javítása,
2.) A helyi társadalom megújulásának elősegítése,
3.) A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése,
4.) Térségi gazdaságfejlesztés helyi termékek, alapanyagok előállítása, feldolgozása,
5.) Dél-Nyírség Erdőspuszták ismertségének, versenyképességének, elismertségének növelése

V.4. A határon átnyúló fejlesztések keretében a HURO pályázati források kihasználásával az alábbi célokat szeretnénk megvalósítani:

• Határon átívelő turisztikai és közlekedésbiztonsági célt egyaránt szolgáló kerékpárutak kiépítése,
• Természetvédelmi területek látogathatóságának programba illesztése,
• Közös kulturális rendezvények, napok, fesztiválok megrendezése,
• Az Eördögh Szapáry kastély épületének hasznosítása, turisztikai látványossággá fejlesztése, és a szállodai gyógyturizmus elhelyezési feltételeinek kialakítása.

E gazdasági program elfogadásánál, végrehajtásánál is mindig tekintettel kell lenni arra, hogy a gazdálkodás biztonságos maradjon, melynek megvalósulásáért a Képviselő-testület tartozik felelősséggel.

Nyírábrány, 2015. június 15.
 

                                                                                   Nyíri Béla
                                                                                   polgármester